Savak, savas kémhatások
Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak,
melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását
savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
A kémiában Bronsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat
és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy
ionnak, az úgynevezett a bázisnak.
Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek
elektronpárt vesznek fel.
Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét
kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Bronsted-féle
sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például
kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz
fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános
sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni –
viselkedésére utal.
A savak
természetesen nem mind egyformák. A sósav „erősebb" az ecetsavnál, és a
kénsav a citromsavnál. Ennek oka, hogy az erős savakban valamennyi molekulából
hidrogénion válik le, vagyis teljes mértékben szétesnek (disszociálnak). A
gyenge savakban viszont a molekuláknak csak egy részéből válik le a
hidrogénion, tehát az oldatukban kevesebb lesz a hidrogénionok száma, mint az
ugyanolyan töménységű erős savak oldatában.
Sósav
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése