Pár hétköznapi anyag pH értéke

Pár hétköznapi anyag pH értéke

A mindennapi életben

leggyakrabbanelőforduló oldatok átlagos pH-értéke

A ph érték

A pH érték

A savasság vagy lúgosság foka a hidrogénionok vagy hidroxidionok mennyiségétől függ.

Az oldatok kémhatásának savasságának, jellemzésére elég egyetlen adatot megadni. Ez az adat a nemzetközi megállapodás értelmében a hidrogénionok számát, koncentrációját adja meg, melynek jele pH. A pH szó egy rövidítés, ami angolul: "power of Hydrogen". Tehát a hidrogén ereje.

A pH értékből következtetni tudunk a savak vagy lúgok erősségére. A pH értékek általában 0-14-ig terjednek.

A skála középső értéke: 7. Ez azt jelenti, hogy az oldatban nincsenek sem szabad hidrogén, sem szabad hidroxidionok, vagy másként: ugyanannyi szabad hidrogénion van, mint hidroxid, tehát az oldat semleges. A 7-es értéktől felfelé haladva egyre erősebb lúgokat kapunk, lefelé pedig egyre erősebb savakat.A savas oldatokat soha nem lehet semlegesre higítani.

pH érték táblázat

Bronsted-féle savak

Bronsted-féle savak

A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Bronsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú.

A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:

AH + H₂O → H₃O⁺ + A⁻

AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont.

A Bronsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav)

Savak, savas kémhatások

Savak, savas kémhatások

Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

A kémiában Bronsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.

Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel.

Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Bronsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.

A savak természetesen nem mind egyformák. A sósav „erősebb" az ecetsavnál, és a kénsav a citromsavnál. Ennek oka, hogy az erős savakban valamennyi molekulából hidrogénion válik le, vagyis teljes mértékben szétesnek (disszociálnak). A gyenge savakban viszont a molekuláknak csak egy részéből válik le a hidrogénion, tehát az oldatukban kevesebb lesz a hidrogénionok száma, mint az ugyanolyan töménységű erős savak oldatában.

Sósav